The Way to Eliminate the Mirror Anxiety is
 
A szorongás megszüntetésének útja:
 

Csak annyit mondanék, hogy pontosan tudom hogy éreztek. Én a szó szoros értelmében a következő módon űztem ki az életemből a szorongást:

      A)    Soha ne higyj a szorongásodnak! Ezek a gondolatok mind teljesen
normálisak,amelyek másokban is ugyanígy felvetődnek, csak mi különösen érzékenyen reagálunk rájuk.


B)     Keress más megoldást is, mint a modernkori orvoslás. Emlékezz, ők sem kínálnak tökéletes megoldást, és a klinikai pszichológia is többnyire teória csakúgy mint a spirituális gyógyítás. Tehát, mivel mindenki másképpen segít saját magán, próbáld meg te is.

C)    Szó szerint nézz szembe a félelemmel. Egyszerűen sosem leszel képes azokat a dolgokat megtenni, amikre félelemmel gondolsz.

D)    Jegyezd meg, ahogyan a következőket olvasod, szorongásod majd egy kicsit lecsökken és ahogyan a szorongással lenni szokott, később majd új tárgyat fog találni magának:

- Az eredeti félelem (feltételezés): súlyos mentális betegség kifejlődése

 
-         Enyhülést jelent annak a tudata, hogy mások pontosan ugyanettől a félelemtől szenvednek. Ettől egy kicsit jobban érezzük magunkat.

-         Néhány másodperc múlva a gondolat visszatér: “Nos, mi van akkor, ha nekem mégiscsak van ….súlyos mentális betegségem, mert…” vagy “mivan, hacsak nem vették észre” vagy “Én másképpen érzékelek dolgokat és ezért biztos, hogy beteg vagyok!”
 
E). Rendben. Most már teljesen ilyedt vagy. Megkövültél! A szó szoros értelmében ezek a gondolatok okozzák a gyötrelmeidet, azalatt is, míg ezt olvasod. Talán úgy érzed, hogy a tudatod ködös, és újra és újra olvasod ezeket a mondatokat, mert nem tudsz koncentrálni. De mindez nem a vég, hiszen az agyad képes meggyógyítani önmagát.

 
            Nem vagy beteg! Sem mentálisan, sem érzelmileg vagy spirituálisan! Belső ingerek hatására változott meg a viselkedésed. Emberek vagyunk, a félelem az egyik érzelem, amit érezhetünk. Azok az emberek, akik tényleg betegek, nem éreznek félelmet azoktól a gondolatoktól, amiket mi érzünk, mindig, mindig emlékezz erre.

 Te képes vagy rá, hogy jobban legyél és jobban is leszel! Nem arra gondolok, hogy csak egy időre, hanem arra, hogy képes vagy rá, hogy kifejlessz olyan technikákat, amelyekkel el tudod hárítani a negatív gondolatokat, ahogy én is.
 
 
Most megmutatom azokat a praktikákat, amelyekkel a félelem ellen küzdhetsz. ÉS GYAKOROLD IS ŐKET! KÜZDJ A FÉLELEM ELLEN OFFENZÍV MÓDON!

1. Válassz egy nyugodt helyet, légy egyedül és ülj le. Képzeld el amennyire csak tudod a lehető legrosszabb dolgot, ami történhet veled valaha is. (Amit elképzelsz, ez a félelmed igazi tárgya.) Légy nyitott rá. Hagyd, hogy teljesen átjárjon. Te és Én pontosan tudjuk, hogy a szorongás az nem olyasmi, amit könnyű megállítani….hiszen már olyan sokmindent kipróbáltunk. De emlékezz, benned és nem rajtad kívül van a félelem. Hagyd, hogy teljesen átjárjon a félelem érzése és a gondolat, hogy amitől félsz, az mennyire szörnyű. Meg kell próbálnod becsületesen a lehető legrosszabbat átélni.
Most észreveszed, hogy ez nem is annyira rossz, mint ahogy gondoltad. Már éreztél hasonlót több százszor ezelőtt is. Amit érzel, az mind csak annak az emléke és visszatükröződése, amit akkor tapasztaltál meg, amikor először kerültél szembe ezzel a szorongással.
Gondolkodj el ezen. Ülj csendesen.

2. A legjobb eszköz: blokkolás használata! Ez a technika visszafordítja a félelmes gondolatokra adott reakcióidat. Ahelyett, hogy először a gondolatokat élnéd át, majd ezt követően a tünetek jelennének meg, az történik, hogy először az adrenalin szabadul fel, majd megjelennek a tünetek. Ez elsőre nem tűnik lényegesnek, de megértése nagyban megkönnyíti a következő lépés végrehajtását.

(Note: During this exercise you will get scary thoughts ABOUT scary thoughts. You will worry about this not working. You will worry about all the things that will pull you into anxiety. This is normal and is just a part of your anxiety, obviously right?)

 
(Megjegyzés: ez alatt a gyakorlat alatt ilyesztő gondolataid támadnak majd az ilyesztő gondolatokról. Azért aggódsz majd, hogy ez nem működik. Aggódni fogsz azért is, hogy ezek a gondolatok tovább súlyosbítják szorongásodat. Ez teljesen normális és ez csak a része a szorongásodnak, nyilvánvaló nem?

Ülj le és hunyd be a szemed, amikor kezdesz szorongani (tedd ezt amikor csak tudod, de elsősorban egyedül a „biztonságos zónában”, pl. otthon) és érezd át, ahogyan gondolataid gyorsabban áramlanak, minthogy azt tudatosan fel tudnád dolgozni, megszűrni és racionálisan végiggondolni. A gondolataid a tudatos gondolatokkal együtt áramlanak mindenről és mindenkor. Ezek mind jó vagy semleges gondolatok. Ez alatt a tudatalattid folyamatosan megpróbálja a figyelmedet a szorongáson tartani, de te csak hagyd, hogy gondolataid szabadon áramoljanak. Ne gondolkodj el a szavak, gondolatok jelentésén, amiket a szorongásod megpróbál tudatosítani benned. A szorongás a nyelvben és a szavak jelentésében él, mivel ez a jelentés az, amivel te a szorongásodra reagálsz az emlékeiden keresztül (és a szavak jelentésének ismeretén keresztül). Ne szabad úgy érezned, hogy egy-egy gondolat valami új, vagy valami újat hordoz, hiszen erre már mind gondoltál ezelőtt is. Tedd ezt meg újra és újra és újra egészen addig, míg el nem fáradsz, vagy meg nem unod. Végső fokon ebben a pillanatban képes vagy kirekeszteni, blokkolni ezeket a félelmetes gondolatokat. Garantáltan! Teljes szívemből és lelkemből ígérem neked.

És most, tudd meg, hogy szokássá kell fejlesztened ezt a gyakorlatot és mint bármely más képesség, egyre jobb és jobb lesz a gyakorlással.

3. Színezd a gondolataid vidámsággal és boldogsággal. Tedd az ellenkezőjét annak, amit a szorongásod sugall neked. Ha éppen egy szelet kenyeret akarsz vágni és épp az jut eszedbe, hogy „mivan, ha a késsel…” nézz vele szembe és szeleteld a kenyeret tovább. Semmi nem fog történni, ez csak egy gondolat. Ha arra gondolsz, hogy „mi lesz, ha szegénnyé válok?” nem fog téged automatikusan szegénnyé tenni. Elfogadni a szorongást és létezni vele, a szorongást természetes dologgá teszi, ez mind nyílvánvaló, a természet törvénye. Boldognak lenni a jövőt is boldoggá teszi (vagy képessé tesz minket a boldogság elfogadására) és ugyanakkor szorongóan élni a jövőtől való félelmet szüli meg (vagy a félelem elfogadsát segíti elő). A félelem csak egy átmeneti állapota az elménknek és csak annak a figyelmen kívül hagyása tartja életben, hogy felismerjük: ez csak szorongás, semmi több. Ez mindössze az oka annak, amiért félünk, mert folyamatosan a fellobbanó rossz gondolatokra reagálunk érzelmileg ahelyett, hogy figyelmen kívül hagynánk őket, ahogyan azt elménk analitikus része teszi. Minden embernek eszébe jutnak ugyanazok a gondolatok amik nekünk, azzal a különbséggel, hogy sokkal inkább arra kondicionáltuk magunkat, hogy jelentőséget tulajdonítsunk mindezeknek.

Gyakorlás, gyakorlás, gyakorlás! Ez egy képesség, a probléma elfeledhető. Egy probléma, csakúgy mint az alkohol, drogok, stb, mindegyikük megoldható pusztán önerőből is.
 
Összefoglalva:
 
Az első szorongásos roham egy tükör volt előtted. A következő roham azért következett be, mert féltél attól, hogy az első megismétlődik és ez egy következő tükröt állított az elsőről. És most rápillantasz azokra a hosszú és sötét folyosókra, amelyek tele vannak már ezekkel a tükrökkel, és amelyek újabb és újabb negatív perspektívákat adnak (ezek a te változatos, szorongással teli gondolataid).
Ezeknek a technikáknak a gyakorlásával meg fogod tanulni az újra fókuszálást és meg fogod látni a valódi világot és képes leszel figyelmen kívül hagyni a soha véget nem érő sötét ciklusát a negatív gondolatoknak.


Reménykedem a sikeretekben teljesz szívemből!

Jorden Eric Wagner

Prince Edward Island, Canada
 
Forrás: http://ehealthforum.com/health/ocd-anxiety-depression-t226680.html

A bejegyzés trackback címe:

https://spookypanic.blog.hu/api/trackback/id/tr712498926

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Édesem 2011.07.04. 00:03:32

Olvasva a leírásod eszembe ötlött valami.Már jó néhány éve ismerem az általad is említett érzéseket. Jártam kivizsgáláson és nálam, mint pánikbetegséget diagnosztizálták. Van olyan ismerősöm,aki esküszik az orvosok által felírt gyógyszerekre, készítményekre.Nekem vagy a szervezetem nem bírta, vagy egyszerűen képtelen voltam a mellékhatásokkal a munkám mellett megbirkózni és azért kerültek a szemetesbe a bogyók.
Ami szerintem fontos. Tudatosítanunk kell magunkban, hogy ilyen ,,gondjaink" vannak. Én ezt a lelkem betegségének tekintem és el is fogadtam. Nincs vele semmi gond.Lehet vele élni, sőt még boldog is lehet az ember, bár biztos, hogy lesznek olyan napok amik nehezebbek az előzőeknél...hogy mi fontos.
Először is nekem a saját magamban maradás segített. Igenis kell, hogy minden nap találjunk időt, mikor egyedül végig gondolhatjuk a napunkat. A rengeteg séta is segít, van hogy napi 5-10 km is csatangolok, attól függ épp milyen, számomra komoly (mások szerinte aprócska) problémám van.

Nem kötelező a tabletta szedés. Lehet szimpla beszélgetéseket is kialakítani orvossal, aki eleve céltudatos kérdéseket tesz fel.Nálam ez is működött.Igaz jó 8- 10 hónap beszélgetés eredményezte azt, hogy ma már magam is megbirkózom a pánikrohamokkal,de rendben vagyok.
Hogy hányszor tér vissza? Sokszor.
Viszont teljesen gyógyszer nélkül kezelnek és kezeltek és legtöbbször remekül is érzem magam.:)

wolfson 2011.07.05. 21:51:12

@Édesem: Hmm...részben helyes a vélekedésed, legalábbis ami a kezelést illeti. Régóta nem írtam ide, talán jobb is. Sok víznek le kellett folynia a Dunán, hogy megértsem a látszólag megérthetetlent.
Van néhány igen fontos megjegyzésem, később, ha gondolod emailben szívesen válaszolok bővebben is:
1. Ez a dolog NEM misztikum és NEM betegség (vannak jócskán akik így szeretnék beállítani, de szerencsére nem erről van szó)
2. Ennek az ügynek semmi köze az "agyi neurotranszmitterek egyensúlyi zavarához+ esetleg az agy biológiai zavarához. Ez az elmélet nem bizonyított a mai napig sem. Nincs egyetlen orvosi teszt, amivel megmérhetnék mondjuk a szerotonin szintet
3. A pánik az szorongás, erős szorongás, nagyon erős, de ennyi, nem több
4. Szorongás=félelem. Félelem adódik valós vagy vélt veszély érzékeléséből, mely kellemetlen, elkerülhetetlen és tehetetlenek vagyunk ellene. Ez a félelem. Az agy nem választ más reakciót a vélt és a valós veszélyekre. A két reakció ugyanaz.
5. Szorongásos tünetei, hosszú távú tünetei nem adódnak másból, mint a stressz hormonok prolongált hatásából, melyek nagyon meg tudnak minket "tréfálni". A pánik maga, elsősorban az ezekre a tünetekre való helytelen reakcióból következik.
6. MINDENKI ki tud ebből mászni:
1. ne félj a tünettől 2. csökkentsd a stresszt, amennyire lehet 3. adj magadnak időt, légy nagyon türelmes magaddal
4. találd meg az "underlying issues"-t, mint perfekcionizmus, magfélelmek stb stb...
5. ha mindezt megteszed és elég időt hagysz magadnak, 100%-osan rendbejössz, minden bogyó nélkül, ÖRÖKRE.

Ennyi asszem:)

Édesem 2011.07.09. 15:25:33

@wolfson:
Igen:)Egyet értünk abban, hogy első sorban magunkban kell, tisztázni a dolgokat, és valóban a bogyók nyújtotta ,,kábulat" a legkevésbé sem megoldás, max elódázása annak, hogy szembe nézzünk a problémáinkkal.
Én 4-5 évente vissza esek.
De pár hónap alatt(néha kevesebb idő is elég) rendbe jövök.:)
És elfogadtam, ilyen vagyok és így élek.
Szívesen felvenném veled e-mailban a kapcsolatot, ha megtisztelsz vele.:)

Adina

fovill 2013.05.23. 10:07:56

@wolfson:
Véletlenül találtam meg ezt az oldalt, de el kell mondanom, hogy nagyon sokat segítettél a "probléma" megértésében. Én is végigjártam a szokásos utat, a nagy küzdők minden hibájával együtt. Beszereztem Claire Weekes könyvét, ami talán többet ér, mint a mai orvosi segítség. Remélem idővel sikerül teljesen kimásznom ebből a mások számára megérthetetlen jelenségből. Gratulálok, hogy fáradoztál azért, hogy másoknak segíthessél a tapasztalataiddal!
Üdv. fovill

fovill 2014.02.13. 15:46:27

@Édesem: Szia! Remélem nem gond a tegeződés! Elnézést a zavarásért! Az itt leírtak egy nagyon korrekt leírása az adott problémának! Érdeklődnék, hogy Neked sikerült-e wolfson-nal felvenned a kapcsolatot annak idején? A kommentekben megtalálható egy általa megadott email cím, de az mintha már nem lenne aktív. Üdv. fovill
süti beállítások módosítása